2011. augusztus 29., hétfő

A Tücskök és Lili

„Néha tiszta gyümölcsbe harapnék, de csak a fertőzött csüng a fán...” ez a sor döntötte el a kapcsolatunkat. A Budapest – Eger távolsági buszon zötyögve ezek a szavak hoztak össze bennünket. Mármint Maszkurát, a Tücsköket meg engem. Nem kellett sokáig ismerkednünk a dallam azon a napon már nem ment ki a fejemből, ahogy az érzés sem, amit a szöveggel együtt kavart fel bennem. Lázas keresésbe kezdtem, és hála a világhálónak egyik muzsika jött a másik után, tavaly novemberben pedig már együtt ciripeltem a többi tücsökzene kedvelővel a fiúk koncertjén. Eljött a személyes találkozás ideje. Hazai pályán, Egerben kérdeztem az együttest zenéről, indulásról, lehetőségekről, és   persze a (nem csak pesti) nőkről.

Négyen teremtettek

Illetve öten, hiszen négy ízig vérig muzsikás Tücsök (Lakatos Ferenc- billentyű, Boros Gábor – bőgő, Révész Csanád – dob, Kertész Csaba - gitár), és egy „Kalapos Férfi” (Maszkura) alkotja a zenekart. 2007. óta játszanak ebben a felállásban, és nem tervezik, hogy változtatnának rajta. Szükségtelen is lenne, hiszen az idő őket igazolja. Az elmúlt időszak csak megerősítette az amúgy is erős kötelékeket, hiszen együtt csinálták végig a legtöbb zenekart próbára tevő indulási időszakot. Jöttek-mentek, kopogtattak, igyekeztek minél több helyre eljuttatni a demójukat, aztán szépen lassan beindultak a dolgok. Először csak egy – két helyen lehetett hallani a dalaikat, aztán már egy – két helyre fellépni is meghívták őket. Maszkura szerint azonban ezt az időszakot nem lehet átugrani. Ahhoz, hogy most itt tartsanak, ez is kellett:

- Először hívnak, hogy lépj fel ingyen, és persze elmész, mert szeretnéd, hogy megismerjenek. Aztán már kapsz valami minimális pénzt is érte, de azt azonnal félre is teszed, hogy később majd stúdiózhassatok, elkészíthessetek egy lemezt és így tovább. Közben pedig vársz, mert bizonyos lehetőségekre kell, ráadásul néha nagyon sokat.

Összességében mégis optimistán látják a dolgokat, mert az előző gondolathoz csatlakozva Csaba megjegyzi:

- Tudod vannak olyan ajtók, amik előtt várakozni kell, de ha jól muzsikálsz, akkor a legtöbb úgy nyílik, mintha vajon csúszna. A tehetség, meg a szorgalom előbb utóbb megtérül.

Nekünk csak a zene van

A fiúk életéből sem maradt ki a tehetségkutatózás, ők is kipróbálták magukat a kereskedelmi csatornák porondjain. Azt mondják, a tapasztalatszerzés miatt mindenképp megérte. És legalább azt is látták, mit nem akarnak csinálni.

- Jó esetben nem arra készülsz,hogy megnyerj egy ilyet,aztán majd befutsz, és nagyon híres leszel. Egyszerűen csak szereted amit csinálsz. Dalokat írsz, hangszereled, próbálgatod, beleadsz mindent, aztán valami majd csak kisül belőle. Persze nem rossz az, ha az embert három hónap alatt az egész ország megismeri, csak ezzel nagyon nehéz mit kezdeni. A többségnek nem is megy. - foglalja össze a véleményét Maszkura a tehetségek ipari mértékű felfedezéséről.

Feri szerint viszont más a probléma:

- Van egy nagy stáb, és kitalálnak neked mindent. Megmondják, hova menj, mit csinálj, mit mondj. A körülöttünk lévő emberek közül senki nem akar a kelleténél jobban beleavatkozni a dolgainkba, mindenki végzi a saját feladatát. És nem azért, mert muszáj, hanem tényleg ezt akarja csinálni.

Aki egyetlen dalt is hallott már tőlük, annak éreznie kell, hogy egy sem  valami képzelt közönségigény kiszolgálására született. Saját élményekből táplálkozó, saját szerzemények, amikhez ennél fogva a szerzők is kötődnek csak úgy, mint egymáshoz. Mikor arról kérdezem őket, szerintük mi áll az egyre nagyobb népszerűség hátterében valami hasonlóról beszélnek:

- Az embereknek szükségük van igazi élményekre, és valószínűleg érzik, hogy amit csinálunk az szívből jön, és őszinte. A dalok nem úgy születnek, hogy próbáljuk kitalálni, mi lesz, amit majd a közönség is kívülről fúj, meg lehet velük énekeltetni egy koncerten. Kiadjuk, ami bennünk van, és reméljük, hogy szeretni fogják.

Ezután már csak az érdekelt, hogy az egymás iránt érzett szereteten kívül még mi hajtja őket előre. Kis gondolkodás után Maszkura válaszolt a kérdésemre.

- Ha nekem, vagy Frikének nem lenne a zene, akkor nem tudnánk mit csinálni. Igazából itt mindenki csak ehhez ért. Ráadásul én 100%- ig hiszek ebben a zenekarban, és a dalainkban.

Tényleg komolyan gondolják. Nem kockáztatásból csinálják, hanem egész egyszerűen nem is vágynak másra. Maszkura szavait idézve „Ami ebből összejön, abból ugyan nem építesz palotát,de meg lehet élni belőle, és közben olyat csinálsz, amit szeretsz.”. A nehezebb időszakokat is átvészelik, hiszen a hozzáállásuk ezen a ponton is nagyon hasonlít:

- Nincs bennünk szorongás, hogy ez, vagy az mikor következik be. Meg, ha idegeskedik az ember, akkor nem is jön, amit szeretne.

Pesti nők

Két nagylemez után, az igazi tücsökrajongók már kezükben tarthatják a Pesti nők című kislemezt, aminek már a borítója sem szokványos módon készült, ennek megfelelően a korong sem lett átlagos.

- Egy idő után már nem úgy játszottuk a dalainkat, mint ahogy a lemezen volt, hiszen ezek a koncerteken változnak, és egyre inkább ezekhez a változatokhoz kezdett ragaszkodni a közönség. Ezért gondoltunk rá, hogy négy dalból csinálunk egy kislemezt, de nem akartuk DJ-k kezébe adni, azt szerettük volna, hogy ezek legalább annyira a sajátjaink legyenek, mint a többi. Így hát a Szégyentelen című albumunkról négy dalt áthangszereltünk, és följátszottuk őket erre a különleges lemezre. Reméljük szeretni fogják.

Ha valaki a Maszkura dalok mélyebb elemzésébe bocsátkozna nem tudná kikerülni a nők, az udvarlás, a szerelem, esetleg az erotika motívumait, rákérdeztem hát én is, hogy miként vélekednek a szebbik nemről. A koncert előtti készülődés közepette Maszkura és Csaba vállalták, hogy felelnek az utolsó kérdésemre.
 
- Nem rég ért véget egy két és fél éves kapcsolatom, és most épp nem keresek semmit. De ha jön egy olyan lány, akibe aztán tényleg bele lehet szeretni, akkor nem fogok tiltakozni. Amúgy is kivagyok, ha nincs barátnőm, de ezt most kibírom, nem akarom elkapkodni.

Csaba egy kicsit más szemszögből közelít a kérdéshez, de a lényeg talán ugyanaz:

- Ti vagytok az egyetlen és legnagyobb inspirációforrás, de komolyan. Falfestéstől kezdve, ekehúzáson át, a dalszerzésig mindenhez tudtok lendületet adni.

Minden leendő, és már meglévő Tücsökraj rajongó hölgy,lány,asszony nevében mondhatom, ettől jobb zárszóra nincs is szükség. Aki most hall róluk először, az tegyen egy szívességet a kedélyállapotának és hallgasson bele néhány tücsöknótába, aki pedig már tudja miről beszélek, az ciripeljen velük tovább.