A kívánságlista

Bevallom őszintén, nem tudnám számszerűsíteni, hányszor bégettem már bele rongyosra sírt papírzsepikbe, hogy én ilyen és ilyen pasival soha az életben többet szóba nem állok (a hatás kedvéért mindezt esztétikusan elmázolt szemfestékkel). November közepére már egész precíz kis tiltólistám volt. Például: azonnal sarkon fordulok amint egy pasi (bármilyen jellegű) nyelvi képességeit egy németjuhászéhoz hasonlítja (igen megtörtént, a történetet ismerőket kérem, hogy halkan röhögjenek). Most, hogy újra átfutottam a katalógusomat arra is rájöttem egyébként, hogy meglepően sok kifejezésre/ szófordulatra vagyok allergiás, de erről majd később. Szóval, miután a magukat germán terelő ebnek képzelő fiúkat kirostáltam, egy kedves ismerősöm, rávilágított, hogy ezzel még mindig csak a munka felét végeztem el, a cél érdekében ugyanis azt sem árt tudni, hogy mit szeretnék. Ezen a ponton kissé zavarba jöttem.  Eleinte az ilyen: mit szeretne a Lili, gyűjtésekkel akadnak problémáim, de aztán úgy az ötödik tételnél, legyen szó bármiről, egészen belejövök, és akkor aztán nem állít meg semmi, legfeljebb a papír alja.

Na szóval, miután az ötletgazdát kifaggattam a lista milyenségéről (rákerülhet-e, hogy milyen filmet szeressen? Olyan alapvető dolgokat is felírjak, hogy milyen színű a szeme, vagy azt nem kell?), azonnal neki is láttam. Természetesen minden a fentieknek megfelelően történt, mert először még a legyen… akármilyen a haja is nehezen jött össze, aztán úgy az ötödik elmélyült gondolkodással töltött perc után elkapott a gépszíj, és a végén kénytelen voltam kihúzni bizonyos elemeket, amikre itt most nem térnék ki. Szóval készen állt a lista, többé-kevésbé körvonalazva, hogy kit is keresek én (Louis Garrelt amúgy, csak még nem találtunk egymásra).  Én meg, mint aki jól végezte dolgát, vígan vártam, hogy hasson a mágia és frissen, fessen, üdén és jóképűen megérkezzen a katalógusból összeollózott Fiatalember a harmadik emeletre és/vagy másodikra, attól függően, hogy épp hol vagyok.  

Nem állítanám, hogy türelmetlen voltam, hagytam időt a dolgoknak és csodák csodája… a varázslat működött is… De körülbelül úgy, mint a két balkezes fiúnak szokott a Harry Potter regényekben.  Ismerős ajánlja kedves barátját, leírás alapján határozottan értelmesnek tűnik, Lili szeme csillog, hogy milyen profi munkát végzett. Gyanakvásról természetesen szó sem eshetett, hiszen aki ilyen tök jó listát állít össze, azzal nagyobb baj nem történhet, mint hogy ne adj Isten a kiszemelt áldozat nem kékszemű, hanem barna (na bumm…). Utóbb kiderült, nem ártott volna, ha legalább egy kicsit kevésbé lelkesedem.  Barátját ajánló barátnak ajánlom, hogy barátja keressen meg, aztán majd okos nagyfiú és nagylány módon megdumáljuk a dolgot. Élve a hypertér kínálta lehetőségekkel fiatalember fel is vette a kapcsolatot, töredelmesen bevallotta, hogy igazán nem ismer (igazán semennyire sem, de ez most nem számít), de szeretne találkozni velem. Mivel, hogy ő nem híve ennek az online ismerkedésnek (ami egyébként plusz pont), hisz élőben már akár tudná is mondani, hogy milyen csinos vagyok.  Nem értem virtuálisan, mi tartotta vissza(?), hisz legalább egy kedves poén kisült volna a dologból, no,de sebaj, élőben mondta volna, ezt legalább biztosan tudom. Előre elnézést kérek a kissé kiszámíthatatlannak tűnő beosztásomért, de óvatos ígértet teszek rá, hogy hét vége felé jelentkezem.  Ennél még sokkal óvatosabbnak kellett volna lennem… a reakció ugyanis nagyjából a következő volt: jó lenne mielőbb összehozni ezt a randit hiszen, idézet következik: „… ez jó alkalom lenne arra, hogy találkozz egy igazi férfival…”. Első pillantásra fel sem fogtam, mi történik, aztán realizáltam, hogy ha méltóztatok ráérni, akkor ilyen hatalmas megtiszteltetésben lehet részem. Ugyan igazi férfi, nem mondja magáról, hogy ő az (ahogy egy valódi nő sem közli, hogy „Idefigyelj szivi, én aztán egy ízig-vérig nő vagyok…”,hisz ennek előbb-utóbb ki kell derülni magától), de nyilván úgy tűnhettem tízpercnyi „intenzív” ismerkedés után, hogy erre külön fel kell hívni figyelmemet. 

Lista mint olyan tehát tüzetes átvizsgálásra szorul, hiszen nyilván elírtam valamit, vagy a „magabiztos” tételt százalékos kell pontossággal meghatároznom, mert a rendszer nem ment át az első tesztelésen. Ettől még lista marad, és hiszek a szisztéma működőképességében, a finomítások idejére mindenesetre… kivonom a forgalomból.

:)